Ágyi poloska

Legerősebben fejlett ösztöne a fénytől való irtózás, ezért rejtett életmódot folytat. Nappal hasadékokban, résekben, nyugodt, sötét, szűk, védett helyeken tartózkodik. A levegőmozgás iránt kifejezetten érzékeny, a hangoktól is visszariad, ezért huzat- és zajmentes helyeken húzódik meg, olyan mélyen, hogy háta és hasa is a rejtekhely falával érintkezzen. Legkedvezőbb számára a nyári 25-30 Celsius-fokos meleg, ennél magasabb hőmérsékleten, különösen párás környezetben életfeltételei jelentősen romlanak. 10-12 fokos hőmérséklet alatt mozgását beszünteti, azonban a hideget, a nulla és mínusz 6 fok közötti hőmérsékletet fél évig is elviseli. 

Ártalma elsősorban abból ered, hogy csípéskor a rovar nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva, az arra érzékenyeknél bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást vált ki. A csípést kis piros folt jelzi, a fájdalom és a viszketés csak órák múlva jelentkezik. A vakarózás során a bőrbe skarifikált baktériumok másodlagosan bőrgyulladást idézhetnek elő. Az ürülék allergizáló hatása egyértelműen igazolt, fertőző betegségek terjesztésében játszott szerepe viszont nem. (Biológiai vektorként nem kompetens).

Jellemzően éjszaka szívnak vért, a fájdalmatlan szúrás az alvó embert legtöbbször a takaróval nem fedett testrészeken (pl. nyakon, vállon, felkaron, csukló-, könyök-, lábszár- és bokatájékon) éri.  A táplálkozás gyakorisága a hőmérséklettől függ, melegben 2-5 naponként, hűvösebb időben hetenként szív vért. A fő ártalmat okozó imágók számukra optimális körülmények közt 2-3 naponta keresik fel gazdaszervezetüket, azonban az ivarérett alakok jól tűrik az éhezést: táplálkozás nélkül akár 4-6 hónapig is életben maradnak.

Az ágyi poloska döntően passzívan, jellemzően használati tárgyak (mint használt bútor, festmény, dísztárgy, antikvár könyv, ruha, bontásból, illetve lomtalanításból származó építkezési faanyag), valamint az ezeket rendszeresen szállító járművek közvetítésével terjednek. Utazásaink során a fertőzött szállodai szobából poggyászunkban is hazavihetjük az ágyi poloskákat.

Aktív terjedésükre leginkább panel technológiával épített házakon belül, társasházaknál az egyes lakások között kell számítani, villanyvezetékek, fűtéscsövek átvezetésére szolgáló faláttöréseknél.

A megtelepedés utáni 2-3. héttől kezdődően már nem csak a csoportba tömörülő élő rovarokat, hanem a levedlett kültakarókat, valamint barnás-fekete ürülékfoltjaikat is felfedezhetjük. Ha ekkor nem történik hatékony védekezés, a poloskák teljesen „belakják” a helyiséget, és minden padló- és falrés, repedés búvóhelyükké válik, nyomuk pedig felfedezhető a tapétán, a falakon, a függönyön és a kárpitokon is.