Afrikai eredetű faj amelyet már hazánkba is behurcoltak. A fáraóhangyák a fészket nehezen megközelíthető, meleg (25-30 oC), nedves (RH≈80%) helyen alakítják ki, gyakran az épületek falában, fűtő- és melegvíz vezetékek közelében. A kolónia nagysága néhány tucattól a több százezer példányig terjedhet.

A kolóniában jellemzően több királynő van jelen, a fáraóhangya többkirálynős (polygyn) faj. A megtermékenyítés gyakran rajzás nélkül, a bolyon belül történik, ilyenkor a nőstény el sem hagyja a fészket, a boly egy újabb leánykolóniáját hozza létre. A petétől az imágó megjelenéséig általában 35-42 nap telik el. A petéből egy héten belül kel ki az első stádiumú lárva, fejlődése kb. 3 hétig tart.

A hímek élettartama a párosodás után kb. 2-3 hét, a királynő kb. 1 évig él. A dolgozók élettartama mintegy 50 nap. A kolónia túlnépesedése esetén egy királynő néhány dolgozóval és lárvával új kolóniát alapít. Azokon a területeken, ahol már sikeresen megtelepedett, ez terjedésének fő módja.

Rejtett életmódot folytatnak, a helyiségekben a dolgozókkal (3-5 mm hosszú, legtöbbször fekete, de gyakran feketésbarna színű) találkozunk. Az épületekbe kizárólag passzív úton kerülnek be, az épületen belül aktívan terjednek tovább.

Igen gyakori. Elsősorban a szabadban fordul elő, az épületekbe kizárólag táplálékért jár be. Az épületek körül a boly bejárata a felszínre hordott kis földkupacokról könnyen felismerhető.

A dolgozó. A nőstény párzás után vagy a régi kolóniához tér vissza, vagy egy kő alatt alagutat ás, ahol áttelel. Tavasszal kezdi meg a peterakást. A peték 22-28 nap múlva kelnek ki. A lárvákat 16-28 napos fejlődési idejük alatt a királynő nyálmirigye váladékával táplálja. Épületekbe a falak repedésein keresztül, a téglák között jutnak be, elsősorban az édes élelmiszereket fogyasztják.

Élelemszerzés céljából különösen ősszel és tavasszal főleg a kertes házakban fordul elő. A nőstény 7-9 mm, a dolgozó 3-4 mm hosszú, vörösbarna színű. Elsősorban a szabadban, a ház mellett a földben fészkel, de bolyát korhadt fában, földbe helyezett farönkök alatt és falrepedésekben is kialakítja, amelyben egy anya és több ezer dolgozó van.

Mindenevő, szabadban főleg a levéltetvek nedvét fogyasztja, a lakásban azonban bármely élelmiszerrel táplálkozhat. A száraz, meleg helyeket kedveli. Aktívan terjed, a lakásba bevándorol, de be is hurcolható (pl. cserepes növénnyel).

Élelmiszer-raktárakban és a kertes házakban fordul elő. Ezeket a helyeket élelemszerzés céljából különösen ősszel és tavasszal keresi fel. A nőstény 6-8 mm, a dolgozó 2-3 mm hosszú. Színük a világosbarnától a feketéig változik. A gyepi hangya dolgozó feje szélesebb a potrohánál.

Fészkét – amelyben csak egy anya található – a házon kívül a föld alatt, korhadt fában, falrepedésekben alakítja ki. Legtöbbször népes bolyokban él. Általában nyáron rajzik, de fűtött helyeken már kora tavasszal is jelentős mértékben elszaporodhat. Szabadban rovarokkal és édes nedvekkel táplálkozik, helyiségekben az élelmiszereket kedveli. Aktívan terjed, a lakásba bevándorol, de különféle élelmiszerekkel be is hurcolható.