A csótányok közvetlen érintkezésekor jelentkező bőrizgató hatás régóta ismert, újabban pedig egyre inkább előtérbe kerül allergizáló tulajdonságuk. a csótányok ürüléke, kültakarójának fehérjetartalma, valamint bűzmirigyeinek váladékai allergénnek tekinthetők.

A lakásokban található por erős csótányfertőzöttség esetén jelentős mérvű, különösen a német csótányoktól származó allergént (elsősorban ürüléket és kutikula-sejteket) tartalmazhat. Bizonyos érzékeny egyéneknél a házi porral történő érintkezés, vagy annak belégzése változatos bőrtüneteket, bőrpírt, viszketést, esetleg csalánkiütést, egyes esetekben ún. szénanáthát (erős könnyezést és orrfolyást) idézhet elő. Később esetleg száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezhet, illetve légúti tünetek (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulhatnak ki.

Egyéb ártalom: a csótányok mindenevő tulajdonságuk miatt, táplálékukat keresve az élelmiszereket nemcsak elfogyasztják, hanem táplálkozásuk közben azokat szennyezik, sőt jelentős mérvű elszaporodásuk következtében fogyasztásra teljesen alkalmatlanná tehetik. Nagy fertőzöttség esetén bűzmirigyeik által kellemetlen szagot áraszthatnak és ürüléküket a különféle felületeken hagyva jellegzetes szennyezést okoznak, illetve undort, irtózást válthatnak ki.

Ez a faj fordul elő a legnagyobb gyakorisággal, ahol megjelenik, onnan előbb-utóbb kiszorítja a konyhai csótányt. A kifejlett egyed 10-15 mm nagyságú, világos sárgásbarna színű. A torpajzson 2 hosszanti, sötétebb sáv húzódik. Mindkét nem szárnyas, szárnyuk az egész testet befedi.

A legszaporább a csótány fajok közül. A nőstény a párosodás(oka)t követően háromhetente petetokot képez, életében átlagosan 4-8 alkalommal. A petetokban 37-44 pete helyezkedik el. A hamar megbarnuló, keresztben finoman rovátkált, kb. 8 mm hosszúságú petetokot fartoldalékával szorosan fogva egészen a lárvák kikeléséig (átlagos hőmérsékleten 3-4 hétig) magával hurcolja. A környezet páratartalmára igen érzékeny, szárnyatlan lárvák teljes fejlődési ideje 5-7 vedléssel a hőmérséklettől és a tápláléktól függően 30-60 napig tart. A kifejlett egyed élettartama kb. fél év.

Hazánkban évente 3-4 nemzedéke lehet. Folyadékigénye igen nagy. Melegigényes, a 25-30 oC hőmérsékletű helyeket kedveli. Táplálék után alkonyattól hajnalig kutat. Jelentős elszaporodása vagy a populáció bolygatása esetén a világosban is találkozhatunk vele. Kitűnően mászik, igen jól fut, a táplálékot messziről is felkeresi. A levedlett lárvabőrt, elpusztult fajtársait a falánk rovar megeszi. Bárhol megtelepedhet, találkozhatunk vele vendéglőkben, konyhákon, kórházakban, családi házakban is. A német csótány kedvenc tartózkodási helyei közé tartozik a konyha és minden olyan helyiség, melyekben ételt/élelmet tárolnak vagy dolgoznak fel, illetve a vizes helyiségek. A víz rendkívül fontos számára, ezért előfordulhat mosodákban is, melyeket a magas páratartalom és a magasabb hőmérséklet miatt szeret. Modern bevásárlóközpontok is a német csótányok előfordulási helyei közé tartoznak - főleg a táplálék sokszínűsége és a számtalan búvóhely miatt.

A kifejlett rovar 20-25 mm nagyságú, csokoládé, illetve feketés-barna színű. A hím szárnya a test kétharmadáig (a potroh közepéig) ér, a nősténynek kicsi, pikkelyszerű szárnya van. Egyik nem sem repül. A nőstény a párzás(oka)t követően két héttel petetokot képez, amit élete során 5-10 alkalommal tesz meg. A petetokon nincsenek keresztirányú rovátkák, a petetokban 16-18 pete található. A nőstény a petetokot 2-3 napig hordja, majd elhullajtja. A lárvák 2-4 hónap múlva kelnek ki. 1-3 év alatt válik ivaréretté. Az adultok élettartama 35-180 nap. Magyarországon évente egy nemzedéke fejlődik. Általában a kevésbé meleg helyeken, régi típusú épületek lakásaiban inkább a padlószinthez közel, a lefolyókban, pincékben, csatornákban találhatók meg.

Aktivitási idejük alatt állandóan táplálék után kutatnak, ilyenkor igen nyugtalanok, egy-egy helyen csak rövid időt töltenek, táplálkozásukat gyakran megszakítják. Mindenevők, a növényi és állati eredetű élelmiszert egyaránt elfogyasztják. Az éhezést jól tűrik, táplálék nélkül hetekig is életben maradnak.

A szénhidrátdús táplálékot nagyon kedvelik. Folyadékigényük igen nagy, a szomjazást nehezen viselik el, víz hiányában napok alatt elpusztulnak. Kevésbé melegigényesek, a 18-25°C hőmérsékletű helyeket kedvelik. Hidegtűrésük sokkal jobb, mint a többi csótány fajé. Lassabban másznak mint a német csótányok, a fényt kerülik, rejtett életmódot folytatnak, inkább a padlószinthez közel, esetleg a lefolyókban, csatornákban tartózkodnak.

Nálunk ez a faj ritkán fordul elő, a többi említésre kerülő fajhoz hasonlóan afrikai eredetű. A kifejlett egyed vörösesbarna (vadgesztenye) színű, testhossza 28-44 mm (ez a legnagyobb méretű). Az imágó szárnyai mindkét ivar esetén túlérnek a potrohon. Röpképes faj, bár szívesebben fut.

A konyhai csótányhoz hasonló szaporaságú faj. A nőstény nagyjából havonta képez egy-egy petetokot, élete során mintegy tíz alkalommal. A petetokon nincsenek keresztirányú rovátkák, bennük 14-16 pete található. A petetokot a nőstény csak néhány napig hordja, ezután elhullajtja, illetve odaragasztja valamilyen felülethez.

Fejlődési ideje a három faj közül a leghosszabb, 150-450 nap. A kifejlett egyed élettartama kb. 1 év. Igen melegigényes, a 28-30 oC hőmérsékletű, nedves helyeket kedveli. A helyiségekben inkább a padlószinthez közel helyezkedik el, esetleg a lefolyókban, csatornákban.

Nem az ember közelében, hanem alapvetően szabadban élő faj, erdős-bokros területeken fordul elő elsősorban A lakásokba berepülhet (leginkább nyár végétől, egészen a fagyokig lehet rá számítani) Európában őshonos faj, elsősorban észak- és közép-Európában gyakori Nappali életmódot folytat.

Röpképes faj (leginkább a hímek repülnek) 1,3 cm hosszúságúra nő, piszkos-sárga alapszínű rovar Csápja rendkívül hosszú Alapvetően nem egészségügyi kártevő, de ha tömegesen megjelenik a lakásban, szükségessé válhat a védekezés.

A csótányok megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről

a) az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási intézményekben

b) a szálláshelyeken

c) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.)

d) a piacokon és a vásárcsarnokokban

e) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben gondoskodni kell.

Ennek érdekében az a) és b) pontban feltüntetett helyeken évente két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni. A c)-e) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni. A c)-e) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie. A csótányok elleni védekezés jogi háttere 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (Járványügyi rendelet) 4. számú melléklet. e. A csótányok elleni védekezés jogi háttere 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (Járványügyi rendelet) 4. számú melléklet